Igen, igen, a bérbicajról lesz szó. Az már szeptemberben feltűnt, hogy a legtöbb buszmegálló közelében van egy bérbicaj állomás, de nem érdekelt különösebben, mert az rögtön az elején feltűnt, hogy valamilyen kártya (feltételezem egyszerűen csak bankkártya) kell a használatához, ami nekem nem volt, ráadásul amit akartam, azt gyalog vagy busszal is elértem.
Valamikor 2 hónapja viszont feltűnt a placcon egy szürke színű, narancssárga kerekű dizájnos bicaj, a város legkülönfélébb pontjain leállítva. Csak úgy, semmihez sem hozzálakatolva. Mire gondol ilyenkor az átlag magyar? "Valaki nagyon felelőtlen volt, mindjárt jön Gázsíí és a bicajnak nyoma sincs!" :-D
Aztán kiderült, hogy jöhet Gázsíí, de eltekerni nem tud vele, platóra tenni nem érdemes, mert speciális alkatrészei vannak, eladni nem lehet és különben is hamar megtalálnak. A történet a Mobike, egy angolul is beszélő telefonos app, amiben 300 RMB (12500Ft) foglalóért regisztrálhatsz, a bicajba épített GPS-nek köszönhetően térképen megmutatja hol van a közeledben szabad bicaj, s azt 15 percre le is foglalhatod magadnak nehogy más közben elvigye. Aztán ha a bicajnál vagy, akkor leolvasod a QR kódot, regisztrálod magadat a bicajhoz és már kerekezhetsz is, fél órát 1 RMB-ért (42Ft). Ha a célodhoz értél, akkor leszállsz, bárhol letámasztod a bicajt, zárod a hátsó keréknél a bilincset és a bicaj bárki számára újra elérhető.
És akkor lássuk hogy működik ez Budapesten:
Kaució: 25000Ft, minden bérlésnél (Kína: 12500Ft a regisztrációkor)
Napijegy/72 órás jegy/hetijegy: 500Ft/1000Ft/2000Ft (Kína: nincs)
Bérleti díj: első fél óra ingyenes, utána 500Ft/30perc (Kína: 42Ft/30perc az elejétől) - kiskapu a BuBi-nál, hogy ha 29 percenként leteszed a bicajt és újra kibérled, akkor továbbra is ingyenes, de így is 6 órát kell tekerni, hogy a kínai árral versenyképes legyen és amúgy meg valaki mutassa meg nekem azt az embert, aki a gondtalan kerekezést meg akarja zavarni azzal, hogy folyton az óráját nézi és fél óránként BuBi állomást keres...
Ugyan az a szolgáltatás 1/12-ed áron. Ez is egy jó példa arra, hogy miért működik a kínai gazdaság és miért nem működik a magyar: Kínában nem az emberek nettó lehúzása a cél, hanem a szolgáltatás igénybevételének az ösztönzése, ergo a gazdaság pörgetése, ami két tényező miatt is megvalósul: olcsóbb alacsony áron arányaiban többen igénybe veszik ugyanazt a szolgáltatást, másrészt az idő pénz, tehát ha valaki nem gyalog éri el a célját, hanem bicajjal, akkor időt spórol, így több ideje lesz termelő tevékenységet végezni, vagy pihenni, ami viszont a munkában a hatékonyságát növeli...
Feltételezem, hogy a Mobike meghozta az ötlet gazdájának a remélt bevételt és pörgeti a gazdaságot, mert a bicajokon a regisztrációs futósorszám már 30.000 (igen, harmincezer) felett jár, és az elmúlt két hétben feltűnt két vetélytárs is: is egy zöld és egy full narancssárga kétkerekű formájában.
A zöld jószág előnye, hogy állítható a nyereg magasság, viszont Tamás próbált regisztrálni, de nem fogadja el a rendszer az útlevél számot, valamint ránézésre hosszabb a tengelytáv is és ezért az az érzésem, hogy sokkal fekvőbb pozícióban kell rajta tekerni... A narancssárga szerkezetből meg még nem láttunk túl sokat és nem is próbáltuk még a regisztrációt.