Amikor elindultam otthonról, mondták a kollégák, hogy itt alkudni kell. Na de a Tesco-ban? És igen, azt hiszem itt tényleg nem akkor vagy isten király, ha vásárolsz, hanem ha alkudsz...
Érkezésem után hamar rájöttem, hogy kell egy utcai rövid nadrág, így elmentem a Gongbei Porthoz, gondolván, hogy úgyis piac jellege van és helyből olcsóbb, mint a hotel környéki boltok. Meg is találtam a nadrágot, és majdnem 20%-ot aludtam is az árból.
Aztán tovább mentem és találtam kínai-EU adaptert. Gyorsan meg is kérdeztem mennyi: 5 RMB. Oké, megveszem. Mentem tovább és a következő helyen láttam egy csomót. Kérdem a srácot, hogy mennyi? 10 RMB. Sok. Indulnék tovább, kérdi mennyit adok. Mondom 5. Á, annyiért nem adja. Léptem kettőt, utánam nyúl: oké, vigyem 5-ért...
Untam, hogy a touch padot kell csesztetni, ezért kerestem egeret a laptophoz. Persze, amikor nem kell, akkor folyton belebotlik az ember, amikor kell, akkor még nincs sehol. Így találtam nehezen egy boltot, egérrel. Kérdem a srácot mennyi? Mutatja a számológépen, hogy 50. Oké, kell az egér, de kicsit soknak érzem. Na de, működött a Gongbei Portál, hát megpróbáljuk itt is: 40. Elsőre kicsit húzta a száját, de odaadta.
Aztán egy helyen vettem két valamit (később még szerepe lesz, ezért nem írom le, hogy mi az). Ez a két valami 30 és 40 RMB volt. Számolgattam gyorsan: az ilyen otthon jóval többe kerül, ha kapható, így eszembe sem jutott alkudni. Kifizettem, mire a srác mutatta, hogy az 5 és 10 RMB-s valamik közül választhatok egyet. Szóval alkudni kellett volna...
Aztán elmentem telefont venni, mert ugye kellett a készülék a kínai kártyának is. Nagyon nem volt olcsóbb telefon a közelben, a tudása megfelelőnek tűnt, így jeleztem a vételi szándékom. Amikor a pénzt is elővettem, a srác még elrohat fülhallgatót, tokot és üvegfóliát keresni. Ez mind bónusz ajándék volt a telefonhoz. Tehát itt is lehetett volna alkudni - itt mondjuk értelme is lett volna...
Aztán Qi'ao szigetén visszafelé jövet az egyik sarkon gyümölcsöket áruló nőkkel találkoztunk. Maryam banánt akart enni. Előttünk a fickó szerintem alkudozott a banánra, s végül vett is. Én nem kívántam annyira, így Maryam kiválasztott magának egy banánt és lemérette. A nő próbálta rábeszélni még egyre, de Maryam hajthatatlan volt. Meg is állapodtak 1 RMB-ben, amit Maryam ki is fizetett. Erre a nő a kezébe nyomta a másik banánt is. Vagyis itt is alkudni kellett volna a 45 Ft-ból...
A múltkor a Tesco-ban a zöldségeket tukmálták rám: vegyek. Nem kell, indulok tovább, erre a nő rohan utánam, hogy 'csak most, csak nekem' 2 az 1-ben akció van. Na jó, elhozom...
Ma pedig víz forralót gondoltam venni a Tesco-ban. Vagyis megnézni az árakat. Erre jön a srác bemutatni a kínálatot, én meg addig-addig gondolkodtam, hogy vegyek egyet itt, vagy nézzek máshol, míg elém állt a srác, hogy akkor bő 10%-kal olcsóbban megkapom az egyiket... Na tessék! Még a Tesco elektronikai részlegén is alkudni kell!?! Kár, hogy ez a kenyérre nem működik. :-D
