Kínában (legalábbis a cégünknél) 15-e a fizetésnap. Ilyenkor mit csinál a jó magyar ember? Azzal a lendülettel, ahogy kijött a gyárkapun megy be a kocsmába. - Nevettünk össze Tamással a vörösbort kortyolva.

Történt ugyanis, hogy amíg én Qingyuan-ban kirándultam, őt valaki meghívta egy nemzetközi Come together party-ra, ahol borivó ember lévén összeismerkedett az egyik bodega tulajával és kideítették, hogy az üzlete tőlünk egy laza 20 perc sétára található. Tegnap este gondoltam, hogy elmegyek a boltba venni vizet és némi gyümölcsöt. A lépcsőházban összefutottunk Tamással, aki mondta, hogy épp egy vinotékát tervez felkeresni valamerre a közelben, pontosan még nem tudja hol - és mutatta a térképet. Szerencsére (vagy szerencsétlenségünkre) éppen tudtam, hogy melyik környéken kell keresni és hogyan lehet a leggyorsabban odajutni, így a teszkó háttérbe szorult és elindultunk a borszaküzlet felkutatására (tök véletlenül fizetés után). A nevezett plázához eljutni nem volt nehéz, és maga az üzlet is szem előtt volt, csak épp pont a másik irányban kezdtük a keresést. :-D

A pulban a tulaj csaj, jobbra a barátné, középen egy vevő

A bolt egyébként (ahogy a képen is látható) egyszerűen berendezett, külföldi borait Chiléből, Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, Olaszországból, Ausztráliából, Új-Zélandról és a Dél-Afrikai Köztársaságból hozzák - Tamással ki is találtuk, hogy egy import céget kell alapítanunk, mert micsoda pazarlás, hogy a Kínaiak nem isznak magyar bort! Aztán beszélgettünk az üzlet tulajával és kiderült, hogy épp aznap érkezett a pekingi raktárba egy szállítmány magyar bor, csak nem tudja milyen fajta. Arra is fény derült, hogy mit keres az üzletben az a rengeteg svájci zászló, tekintve, hogy Svájc nem éppen bortermelő nemzet - az üzlet egy svájci franchise tagja. Naponta két fajta (egy vörös és egy fehér) bort bontanak kóstolásra, így mi is kaptunk mindkettőből. (Gyanús, hogy bevezetjük a mindennapi "egészségügyi" sétát... :-D ) Aztán megnézük a készletet, s egy üveg kínai fehér bort is bontottunk - nincs nagy hagyománya náluk a borkészítésnek, de meg kell mondani, hogy ezt is sikerült jól lekoppintaniuk. Ezután az üzlet tulajával jóban lévő indiai (?) csaj is bontatott egy üveggel a kedvenc vöröséből: enyhén füstös karakter egy (beazonosítani nem sikerült) fűszeres ízzel megbolondítva, mindez 14% alkohol tartalom mellett - meg kell hagyni, hogy jó ízlése van a csajnak borok terén. :-)

VIP...

Csak beugrani terveztünk, mégis jó 3 órát töltöttünk a nevezett helyen - a teszkó meg közben bezárt... :-D Megtudtuk azt is, hogy mitől lehetünk VIP tagok (egy alkalommal 200RMB feletti vásárlás), így mindketten pillanatok alatt el is értük a VIP tagságot. :-P A VIP tagság egyébként 10% kedvezményt ad az árból, ami normál áron is olcsóbb a teszkóban megismertnél, valamint a rendezvényeken ingyenes kótolásra jogosít. :-D

Egy francia és egy olasz