Makaó ismét

2016. december 15. - mrattilamennichina

És akkor következzen a beígért, de tologatott poszt a hétvégéről.

Tamás még érkezése után küldött egy linket a Macau Tower-ben az AJHackett által üzemeltetett, 233m magas bungy jumpingról és mondta, hogy ha törik, ha szakad, ő onnan le fog ugrani. Múlt hét közepén megkérdezte, mi a tervem a hétvégére, mert vasárnap vagy Hong Kongba megy, vagy Makaóba ugrani és ha van kedvem csatlakozhatok. Nos, szombat este jött az üzenet a döntésről: Makaó. Mivel nem volt más tervben így vele tartottam. Na nem ugrani - szörnyűlködni. :-D

233m - te leugranál?

10 órakkor indultunk, 30 perc alatt át is jutottunk, majd megkerestük az MGM kaszinó buszát, de végül a Wynn kaszinóéval mentünk, mert az MGM az orrunk előtt ment el. Végülis ugyan oda vitt minket ez is. Befutottunk WC-re - hát nem kicsit durva az sem. Tamás tamáskodott picit, de megnyugtattam, hogy műmárvány - így könnyebb volt túllépni rajta. :-D Aztán keresztül sétáltunk a kaszinón és a kijáratnál megtaláltam a földszint térképét:

Wynn - földszint

Megcéloztuk a tornyot és kerestük a helyes utat. Bal kéz felől színes ruhába öltözött embereket láttunk menni. Gondoltuk kiránduló csoport és ha ők mennek, akkor járda is van. Járda volt, de nem kiránduló csoportot láttunk. Valami felvonulás volt. Hogy milyen alkalomból, azt nem tudjuk, bár igazán megkérdezhettük volna valakitől - de akkor és ott a sok kínai felirat között ki a franc gondolt erre? Mi az első embereket valamivel 3/4 12 előtt láttuk meg, de akkor már javában vonultak, az utolsó pedig 13:50-kor haladt el előttem. Számításaim szerint valahol 50e és 100e ember közötti létszám vonulhatott fel (akit érdekel a számítás, az keressen és elmondom neki, de mást nem untatok vele), a résztvevők között voltak iskolák, közintézmények, önkéntes csoportok, bankok, gazdasági társaságok. A sort a köztisztaság emberei és gépei zárták: a szokásos sor végi rendőrt és mentőt középen egy kukásautó (meg a nagyobb szemetet gyűjtő emberek), valamint az út két szélén 1-1 söprő kocsi kísérte, majd két perc múlva a normál utcai forgalom érkezett. Meglepett ez a szervezettség.

Nem sokkal 12 után értünk a toronyhoz. Tamás megvette a jegyet és mivel majdnem 1 óránk volt az ugrásáig, így beültünk egy kis pékséghez szendvicset enni. Tamás már nagyon hiányolta a sajtot, úgyhogy a legsajtosabb szendvicseket vettük meg. :-) Közben poénkodott, hogy hátha ez lesz az utolsó szendvicse és söre. Ezek után rám bízta a cuccait és felment a toronyba. Én meg lentől néztem az ugrálókat. 6-9 percenként jött egy ember. Annyiban különbözik a sima bungy jumpingtól, hogy itt bizonyos mértékben meg van vezetve a kötél, nehogy a torony oldalának csapódjon az ember egy rossz ugrás, vagy egy hirtelen széllökés miatt. Tamás egy extrább csomagra fizetett elő, így van gyári videója az ugrásról. Megnéztem. Nagyon durva! Egyrészt a magasság, a látvány, másrészt a 8 mp zuhanás...

Jól meggondolta ez a gyerek?

És megcsinálta

Indulás előtt volt egy ígérete: ha túléli, akkor bemegy a kaszinóba és megduplázza a pénzét. Nos, túlélte. A toronyban van kaszinó, de inkább a Grand Lisboát választottuk. Szerencsére hónap végén voltuk és jól lenullázta a számláját, így nem sokat tudott eljátszani. :-D Kaszinóban is csak 2 héttel korábban voltam először, nem hogy játszottam volna, így gondoltam nekem is ki kell próbálni, legalább egyszer az életben. Megszabtam magamnak egy 500 HKD-s keretet, mivel ez még nem egy eget rengető összeg, de már le lehet ülni vele egy asztalhoz (normál teremben 300 HKD-től szállhatsz be, aztán utána már magasabb a léc). Végül 240 HKD-t költöttem, mert találtunk egy rulett asztalt, ahova 20-as tétekkel is beszállhattunk. Itt 200 HKD ment a levesbe, a maradék 40-et meg a félkarú rablónál hagytam, csupán a játék és az „igen, ezt is kipróbáltam!” érzésért. :-)

Innen már csak haza felé vezetett az utunk. Visszafelé 40 percbe telt a határ átlépés, ami nem mondható soknak, és bőven messze van a hónapokkal ezelőtt Maryam által mondogatott 2 órától. A makaóiak egyébként kiírják, hogy az adott napon addig hány ember lépte át a határt. Mi olyan 5 óra körül jöttünk át, akkor járt 120e ember körül a Kínába belépők száma (kifelé 170e). Aztán este 10:46-kor, amikor a főnök úr tért vissza Makaó felől Bangkokból, akkor ez a szám már 357.863-nál járt. Közel rekord, ha nem épp az...

És akkor még pár kép a végére: