És íme a haza indulás előtt beharangozott poszt:
Az ének verseny után újabb programmal állt elő a cég - vagyis a szaxervezet. Funny games a program neve, december folyamán játékos vetélkedők során mérhették össze ügyességüket a 10 fős (5 fiú + 5 lány) csapatok. Természetesen munkaidőben. 18 csapat nevezett a cégből, úgy szellemiek, mint fizikaiak. Játékonként is pénz jutalomban részesül az első 3 helyezett, illetve a 8 forduló után az abszolút első 3 további pénzzel lesz gazdagabb. Ezt a pénzt (mi legalábbis) nem elosztjuk, hanem közös vacsorára megyünk belőle.
Első ilyen esemény a kötélhúzás volt december második hetének hétfőjén. Nem sikerült különösebben jó eredményt elérni, de nem zavart minket. Amint az egyenes kieséses rendszerben kiestünk elmentünk gyakorolni a következő feladatot, ami szerdán következett. Aztán kedden is lecsíptük a munkaidő utolsó fél óráját gyakorlásra...
Szerdán aztán következett 2 feladat. Az elsőben a tíz embernek sorba kellett állni, egymás kezét megfogni és egy hullahopp karikát végigjuttatni a soron úgy, hogy ki-be kellett bújkálni. Az előző két napi gyakorlásra meghozta az eredményét, torony magasan nyertük a feladatot, az elismerő oklevél mellé 600 RMB is ütötte a markunkat. Következő feladatban 1-1 ember háttal állt egymásnak és a hátuk között szorított labdával kellett vegigmenni a két kosárlabda pálya széles útvonalon oda-vissza. Ezt mások jobban gyakorolták, különösebben nem is sikerült jól. De nem baj.
Csütörtökön megint ellógtuk a nap végét. Már kezdett volna lelkiismeret furdalásom lenni, amikor leérve azt láttam, hogy az összes többi csapat is ott van hátul a "gyakorló" placcon... No comment. Pénteken verseny: összekötött lábbal futás. Próbálj meg összekötött lábbal futni - max. togyogsz. Éppen ezért a lábaid nem is egymással, hanem egy mással van összekötve. Fiú-lány-fiú-lány-stb., bal a jobbhoz, jobb a balhoz. Így már könnyebb, de komoly csapat munka kell hozzá, hogy gyorsan is tudjatok haladni. Nem futottunk túl jó időt, de a részleg másik csapata azért lealázta a mezőnyt - ráadásul csak a verseny előtt gyakoroltak néhány percet...
Hétfőn aztán már fél 4-kor levonultunk, hogy az aznapi 2 versenyszámra gyakoroljuk. Az elsőben papír poharat kellett a szánkban tartani és egymásnak egyesével öntögetve kellett minél több üveggolyót a pálya egyik végéről a másikra juttatni. Egy harmadik helyet sikerült szerezni. A másik versenyszámban egy lábon kellett a pályán végigugrálnia a csapatnak úgy, hogy közben egyik kézzel az előtted álló vállát, a másikkal a felemelt lábát kellett fogni. Nem álltunk rosszul, de a pálya felénél Maryam már nem bírta az ugrálás és úgy gondolta, hogy akkor ő térden pihen picit. Mondjuk ha rajta múlt volna, akkor még ugrálnánk az általa ajánlott "ugrorjunk előre 5 centiket" módszerrel...
Az utolsó 2 versenyszámot én már kihagytam, mert jöttem haza. Az egyik játék egyébként pallóra kötözött lábbal vonulás, a másik megy egy hernyó játék, ahol egy végtelenített, széles szalag közepében állva kell a csapatnak haladni. Az eredményről annyit sikerült kiderítenem, hogy a részlegünk az utolsó 2 játékban is jól szerepelt, így végül a "szezont" is megnyertük.
Miért éri meg a cégnek munkaidőben ilyet csinálni úgy, hogy a többi napon is gyakorolnak a csapatok munkaidőben? Nos, a titok az együttműködés. Ha egy ilyenen összeszoknak az emberek a munkában többszörösen hatékonyak...