Megint egy kis zavar keletkezik az időben: előbb jönnek a későbbi események.
A péntek este miatt a szombati ébredés elég későre, egészen délre esett, így a reggeli volt egyben az ebéd is. Voltak terveim a napra, de nem sok valósult meg belőle. Az idő is elég pocsék, szemerkél(t) az eső, a 13 fokban a lakás is lehűlt, ha otthon vagyok, akkor napközben folyamatosan megy a hősugárzó. Végül takarítás, kis angol meg kínai tanulgatás maradt, valamint a szokásos esti jóga Hongqi-ban. A szokásoshoz képest később sikerült indulni a mosósgép jóvoltából, így a jóga előtti edzés elmaradása is esélyesnek látszott. Azt a korábbi reményemet is feladtam, hogy esetleg együtt fogunk buszozni a jóga tanár "nénivel". A megállójában kinéztem a buszból: senki. Belemerültem a gondolataimba, amikor csipogott a telefonom. Tőle egy üzenet, benne a kép egy jegyről. Gondolkodtam, hogy a dátum az aznapi, vagy a következő heti. Kérdeztem tőle, hogy mi ez? Erre az üzenet: "Fent." Nézem a képet, keresem a lap tetén - de továbbra sem tudom. Újra az üzenet: "Fent megtalálod." Ismét hülyén bámulom a fotót. Ekkor jött a következő üzenet: "Nézz fel, itt vagyok veled szemben." És tényleg ott volt a busz elejében. :-) Aztán odajött és a szegényes kínai tudásom miatt a telefonra támaszkodva kommunikáltunk. Kiderült, hogy ez a vonatjegye. A kínai új évre megy haza a szüleihez. 20 napig távol lesz, így a jóga is kimarad. :-(
A busz elég gyorsan haladt, így még lett volna esélyem egy normális edzésre is, de 4 megállóval korábban írt, hogy van idő bőven, ő a következő megállótól sétálna. Gyorsan lekommunikáltuk és együtt sétáltuk végig azt a kb. 1,5 km-t. Sötétedett, nem akartunk elesni, így az úton nem nagyon beszélgettünk, de azon jót nevettünk, hogy akaratlanul is mennyire sikerült beállnunk az együtt lépésre. :-)
Végül egy pici edzés is belefért jóga előtt. Utána (már mondhatni megszokott módon) együtt buszoztunk haza fele. Most nem jött velem hazáig, de egy alkalmasnak látszó pillanatban megkérdeztem, hogy másnap van-e kedve a magyar ebédhez, amire a múltkori vörösboros-gombás sertéskarajom posztolása után nevezett be. Az ebéd meghívást nem fogadta el. De a vacsorát ajánlotta helyette. :-D
Vasárnap sikerült viszonylag időben felkelni, néhány dolgot abból is sikerült megtenni, amit elterveztem, de a vacsorához az előkészületek jobban lekötöttek. :-D Fél 6-kor meg is jelent és nekiálltunk a főzőcskének. Mindenképpen látni akarta az elejétől, mert állítólag nem tud főzni és meg akar tanulni. Nos, úgy tűnik főző iskolát is nyithatok. :-) Maga az étel elkészítése nem nagy móka, előkészületekkel a tálalásig egy óra elegendő. Mivel a borsért és a fohagymáért nem rajong annyira, így kevesebbet tettünk bele - meg is érződött az ízén, ennek ellenére ő nagyon ízletesnek találta. :-) Csak amikor a vörösbort öntöttem a főzés végén a húshoz a mennyiség láttán úgy szisszent fel, mint egy vérbeli alkesz... :-D De tuti nem az, mert az a bő egy deci vörösbor is kellően jó kedvet csinált neki, amit ivott a vacsora közben. :-)
Örültem volna, ha marad még picit, de féltem, hogy a szokásos módszer szerint a kaja végeztével felpattan és haza rohan. De nem. Leült a kanapéra és közölte, hogy 8-kor, azaz bő 50 perccel később elmegy haza. Hát jó. :-) Mivel szereti a zenét, így egész este magyar válogatás ment, a '70-es évektől napjainking terjedően. Kedveli a zenénket, járt a lába és a keze is. :-) Az egyetlen gondja az volt, hogy csak a telefont nyomkodva tudunk kommunikálni. Megegyeztünk, hogy ő angolt akar tanulni, én kínait, de ötlete nem volt hol kezdjük, ezért előkerült a karácsonyra kapott kínai nyelvkönyvem és a kiejtést kezdtük gyakorolni. Helyenként akkorákat nevetett, egyszer még a kanapéról is majdnem lefordult. :-D Viszont mindketten meglepődtünk, mert nagyrészt azért sikerült ráérzésre eltalálnom a helyes kiejtést és hangsúlyt. :-) Jó néhány oldalt átnéztünk, aztán beszélgettünk még picit. Kíváncsi voltam, hogy csak jógát tart vagy van-e egyéb munkája is. Nos, az eredmény meglepő: csak jóga tanár. És hogy mennyit dolgozik? Kapaszkodjatok: átlag 3 órát naponta... 8-O És ebből a heti 15-18 óra jógából megél és spórolni is tud. Most már értem miért mondta, hogy ő vidám, boldog és elégedett... :-D
Aztán eljött a bűvös 8 óra és haza ment. Haza felé még írt, hogy elnyomta a bor, ha haza ér, lefürdik és alszik. Ennek az lett a vége, hogy még este 11-kor is irogattunk egymásnak - nem kellett volna a fürdés, mert az felébresztette. :-D
S hogy ezt miért írtam le? Igazából nem tudom. Talán azért, mert sokat beszélgettünk a vidámságról, boldogságról, szabadságról, és bár mindebből sokkal több van bennem, mint a kiérkezésemkor, de jóslata szerint még több is lesz, ha tovább jógázom. Meglátjuk. :-)
