Régen esett szó a blogban főzőcskéről és evésről, ezért most vegyük elő a témát. Régóta terveztem, hogy csinálok pörköltet vagy halászlét, de ősszel ez esélytelen volt, mert őrölt csemege pirospaprikát nem találni, csípőset is csak utánajárással. Közben kiderült, hogy JD-ről és Taobao-ról is lehet rendelni, de elég húzós ára van, tekintve, hogy Európából kell utaztatni. Így nem maradt más, mint egy Kína-Magyarország-Kína forduló alkalmával hozni magammal. Postázni is lehetett volna, de kérdés, hogy mennyi idő alatt ér ide... Leon viszonylag gyorsan megkapja a otthonról a küldeményeket, de csak az alapos átvizsgálás utám, ami során bizonyos termékek a behozatali tilalomra hivatkozva kikerülnek a csomagból. Tamás viszont csak múlt héten kapta meg a márciusban feladott levelet, ami a teszt lett volna, hogy a cserélt magyar bankkártyáját is meg fogja-e kapni - végül egyszerűbb volt nekem elhozni májusban. :-) Aztán kiderült az ok is: Leon-nak kínai írással címzik a csomagot, Tamásnak viszont az angol elnevezés szerint címezték, amivel a kínai postás kollégák nem tudtak mit kezdeni.

S lássuk mit sikerült legutóbb alkotnom a "csempész paprikámból". :-D Elsőként sertés pörkölt készült múlt héten, anyu receptje alapján. Sikerült is otthoni illatokat és ízeket varázsolni a lakásban. A siker örömére posztoltam WeChat-en, ami aztán vonzotta az érdeklődőket. :-) Anqi a kóstolót is vállalta a második főzésből. Ez a második adag számomra kissé sótlan lett, de eleve így terveztem, mert a kínaiaknak a mi éppen csak sós ételeink is a túl sósak - ezt többen is mondták már nekem. Anqinak viszont ízlett - nokedli helyett főtt krumplival. :-) És uborkasalátával. :-) Még jó múltkor ettünk egy étteremben Hongqi-ban, ahol felkockázott uborkát is kaptunk, uborkasaláta jellegű ízzel. Anqi már előre nevetett, amikor megkóstoltam, de felvilágosítottam, hogy ilyen nálunk is van - most megkóstolhatta. :-D

A pörkölt sikerén felbúzdulva a halászlével próbálkoztam. Ahogy a pörköltet, úgy ezt is először próbáltam - egy kicsit feltúrbózva. :-D Nem nagyon szeretek két napi adagot csinálni és a boltban is csak nagyobb darab egész halak voltak, amiből egy egész családnak lehetett volna vacsorát készíteni, ezért a fagyaszott cápa szeletekre esett a választásom. S ha már lúd, akkor legyen kövér, azaz ha extra halászlé, akkor legyen tényleg extra, így polip és garnéla is került a kosárba. Az elkészítési mód anyu receptje alapján normál rendben történt, a cápának és a polipnak be is lőttem egy fél órás főzést, a garnélának viszont csak 15 percet szántam a korábbi tapasztalatok alapján. A forró vízben a cápa elkezdett bepöndörödni - így pár perc után megforgattam, hogy mindenhol biztosan érje a víz - ennek eredményeként viszont lejött a bőre, amit én különösebben nem is bántam. Ízvilágra otthoni halászlé, ebben hiba nem volt. A garnélának a 15 perc főzés pont elég volt, de elég fura paprikás ízzel. :-D A polipnak szintén megfelelő volt a 30 perc, s a húsa nem különösebben vette be a paprikás ízt - ő nekem passzolt ide. A cápának viszont sok volt a 30 perc - túl puha lett.

Balra a garnéla, középen a cápa, jobbra a polip

Halászlé kenyérrel :-)

Leona a pörköltet és a halászlét sem akarta megkósoltni, cserébe viszont felajánlotta, hogy készít nekem kínai ételt. Én 3-4 fogásra számítottam, de a boltban csak egy halat kértünk, illetve később a kosárba került egy csomag újhagyma és a zöldség, aminek a nevét továbbra sem tudom, mert annyira nem fogott meg az íze. A hal elkészítése viszont roppant egyszerű volt: a wok aljába némi víz, bele a két pálcika (a célnak megfelelő fém betét hiányában...), arra a tányér benne a hallal, majd az edényre a fedő. Kb. 20 percet párolódott így a hal, majd a tálaló tányérba került, meglocsolva szójaszósszal és megszórva a felkarikázott hagyma szárával. Ha lett volna otthon csípős paprikám, akkor pár karikával még meg lehetett volna bolondítani... :-) És az íze? Fenséges! :-) Fotó viszont nem készült. :-/

Tegnap a fő-főnivel és Tamással vacsoráztunk. Még tavalyi karácsonyi vacsora meghívásnak szántam a három Kínában "rekedt" magyarnak, de a főninek addigra már be volt táblázva az a pár estéje és valamivel előbb megkezdte a karácsonyi szabadságát is, mint én. Egyéb okokból aztán újévi vacsi sem lett belőle. Májusban, amikor neki jó lett volna, akkor én utaztam haza, majd neki voltak üzleti útjai - most viszont elérkezett az idő és beültünk hármasban egy kis vacsira és némi sörre. Ez különösebben nem érdemelt volna említést, de egy vicces (és egyben elgondolkodtató) momentumot azért el kell mesélnem. A sok téma között szóba került, hogy jövő héten új céges kocsit kap. A kocsi már múlt héten megérkezett, de csak jövő héten veszik át, mert a sofőrje elment a feng shui mesterhez megkérdezni, hogy mikor kell átvenni az autót, hogy az szerencsés legyen... :-D Az átvétellel kapcsolatos beszélgetést pár kolléga is hallotta, akik megkérdezték a főnit, hogy hisz-e ezekben a dolgokban? A válasza az elgondolkodtató: "Ő nem hisz benne, de a sofőrje igen. És ha a sofőrjének ez fontos, akkor legyen a kocsi abban az időben átvéve, amit a feng shui mester mondott. Mert mit ér vele, ha egy rongy ideg sofőrrel kell utaznia, mert a kocsi 'rossz' időben lett átvéve? Ha a sofőr ideges, akkor baleset is lesz..." Ez az előre mutató gondolkodás az, ami tetszik, amit sokszor otthon nem látok: ha a dolgozó jól érzi magát a munkahelyén, nincsen agyon terhelve és stresszelve, akkor a teljesítménye is jobb. Ha a dolgozótól nem elveszünk, hanem megbecsüljük, hallgatunk a véleményére és időként apró figyelmességekkel motiváljuk (mint itt Hongqi-ban az újévi Hong Bao vagy épp a szülinapi torta), az sokkal kifizetődőbb.