Érkezése után segítettem Tamásnak beköltözni meg elmentünk beszerző körútra. Visszafelé megkérdezte, hogy vajon megcsapkodják-e szomszédok, ha ő most este 9-kor bepakol egy mosást. Mondtam neki, hogy szerintem nem, mert a múltkor véletlenül bepakoltam vasárnap reggel fél 8-kor, s amikor nem sokkal később ráeszméltem, hogy ezt most még nem kellett volna, akkor meghallottam, hogy másnál is megy a gép.
Tegnap este elmentem futni, majd a fitnesz placcot is meglátogattam. Fél 10 körül értem vissza a lakásba, s gondolkodtam, hogy be kellene azért tenni kiöblíteni az átizzadt pólót. Összeszedtem az alsógatyákat és a zoknikat és bedobtam őket gyorsan. Kicsit azért féltem, hogy jó ötlet-e, úgyhogy az udvari fények mellett raktam be a gépet. A mosógép (nem tudom mondtam-e) amúgy az erkélyen van, így nem volt nehéz a mutatvány). :-)
Közben megvacsoráztam, s 11 múlt, mire oda jutottam, hogy kiszedjem a ruhákat. Igazán megnyugtatott ez a művelet, mert közben hallottam, hogy valaki csak most indítja a gépet...
Az első mosást egyébként sokat halogattam, mert a mosógépen csak egy támpont volt: latin betűkkel a gyártó és a típus... Persze a neten nem találtam semmi használati utasítást, az egyetlen olasz nyelvű dokut meg nem lehetett letölteni. :-( Végül az új telefonon a fordító program segített, bár az meg olyan angol szöveget adott vissza, hogy láthatóan semmi köze nem volt a mosáshoz, de a rejtvényt végül sikerült megfejteni. :-)
A futáshoz annyit: stabilan hozom azt az időt, amit a Cohesion 9-cel első futáskor produkáltam. Szóval nem csak a pszichológiai faktor dolgozott, hanem a kutya a cipőben van elásva... :-) Amúgy azon gondolkodtam az utolsó 2 futáskor, hogy az új cipő miatti felgyorsult tempót egyelőre a szívem és a tüdőm nem tudja lekövetni, ezért a pihenő időt is meg kell adni...
