avagy a magyar nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Kína

Mr Attila menni China

Mr Attila menni China

Úton haza

2017. szeptember 01. - mrattilamennichina

Hát itt a vége. Úton a reptérre. Egy év van mögöttem. Jó lett volna még maradni, de szükség van rám otthon a cégben. "Ne sírj, hogy vége lett. Örülj, hogy megtörtént." Örülök. Tényleg. :-) De nehéz a szívem. Még a karácsonyi szünetben vettem otthon egy motivációs falinaptárat, hogy mégis valamennyire képben legyek az idő alakulásával. Ebben a naptárban találtam egy idézetet a januári robotverseny prezentációjába is. És mit mondd a naptár augusztusra? "Indulj el most, az időpont soha nem lesz pont jó. - Napoleon Hill" Így teszek.

img_20170830_221751.jpg

Egy év van mögöttem, pontosabban 369 nap, mert kicsit előbb érkeztem, hogy ne egyből munkával kelljen kezdenem. Egy éve kezdtem írni a blogot, hogy a rokonok és a barátok tudják mi történik velem, hogy ne kelljen folyton a telefonon ülni és mesélni és közben gondolkodni, hogy ki mit tud már és mit nem. Voltak érdekesebb és unalmasabb bejegyzések is, egy év alatt 218 poszt született, eddig összesen 44885 lapletöltés történt, amibe besegített, hogy több posztom is megjelent az Indexen. A leglátogatottabb a közelmúltban született "A mennyország kapuja", ezt 8055 ember olvasta. A képzeletbeli dobogó második fokán a "BuBi kínai módra" 6147, harmadik fokán a "Konzerv kókusz" áll 3594 olvasóval. A blog statisztikáit nézegetve a kijelző felbontási és operációs rendszer adatokból már korábban feltűnt, hogy a blogot legtöbben telefonon olvassák szabadidejünkben vagy utazás közben. :-)

Kedvenc posztom a "Szingapúri kalandozás" 2016. október elejéről. Ezt Index megjelenés nélkül is 222 ember olvasta. Rengeteg szép helyet láttam itt Kínában is, de a legnagyobb benyomást akkor is Szingapúr tette rám. :-)

Az elmúlt egy évben volt csapat építő beach party az érkezésem után, megismerkedtünk a holdsütivel, a pitaya-val, a mangosztánnal, a cserimojával és még egy halom gyümölccsel, valamint érdekesebbnél érdekesebb ételekkel. Ettem kagylót, csigát, tintahalat, békát és még ki tudja mit... Leírtam, mennyire nagy öröm találni füstölt szalonnát, mert itt jóformán minden hús édes. :-P Kirándultam Szingapúrban, Qingyuan-ban, Huizhou-ban, Gulin-ben, Shanghai-ban, Zhangjiajie-ben, Guangzhou-ban, hogy csak a nagyobbabbakat említsük. Ja, Makaó és Hongkong azért majdnem kimaradt a felsorolásból, pedig azok vannak a legközelebb. :-)

Szó esett a céges csapat és közösség építő eseményekről, mint pl. a több héten keresztül munkaidőben zajló házi kosárlabda bajnokság, az énekverseny, a funny games, vagy épp idén májusban a kínai cég 20 éves születésnapját ünneplő nagyszabású partyról és az arra való felkészülésről. A cég szervezésében volt egy robot verseny is, ahol a táncoló és sörös üveget nyitó, majd a sört korsókba töltő programmal nyertünk. S ha már technika: bemutattam a "zöld város" szellemében futurisztikus kinézetű elektromos buszokkal megújuló buszparkot, de helyet kapott a blogon a rohamosan terjeszkedő bérbicaj rendszer is, amit szintén a környezet kímélése miatt segít az állam is.

Egy év hosszú idő, abba sokminden belefér, így átélhettem a kínai új év hagyományait és történéseit, ahogy Kínában élhettem meg az idei húsvétot is. S persze nem maradhatott ki a sorból a tájfun sem, amiből egy picikét tavaly szeptemberben, egy igazán nagyot és egy picit pedig pár napja élhettem át/túl.

Ha épségben haza érek, akkor azt még megírom ide és lezárom a blogot. Lehet, hogy lesz folytatása valami általános utazásos formában, de az még a jövő zenéje.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mr-attila-menni-china.blog.hu/api/trackback/id/tr7712789596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása