Durian és Jackfruit

2017. február 03. - mrattilamennichina

Két hasonló kinézetű, de teljesen különböző gyümölcsről írok most.

Első a durián. A majomkenyérfa-félék családjába tartozik, Dél-Ázsia Egyenlítő környéki részén él, Malajzia és Indonézia az őshonos hazája, de Thaiföldön, India déli csücskében illetve Ausztrália bizonyos északi részein is termesztik. A termése a 30 cm-t is meghaladhatja, kemény, nagy tüskés héja van. Súlya a 8 kg-t is elérheti. Nem szeretnék annak a helyében lenni, akinek a fejére esik... A fogyasztásához különleges perverzió kell: a gyümölcshús sárga színű, pudding puhaságú, kb. édes dió ízű - de erőteljesen csatorna szaga van. Annyira erőteljesen, hogy többek között pl. a szingapúri metróról ki van tiltva... Éppen ezért én sem kósoltam, csak olvastam. :-D

Durián a boltban...

...és a szingapúri metróról kitiltva

Kinézetre hasonló, de teljesen más fajhoz (eperfa-félék) tartozik a Jackfruit, magyarul a Jákafa gyümölcse. Főként Indiában honos, de Malajziában, Dél-Kínában is ugyanúgy előfordul. Termése hasonlóan szabálytalan formájú, mint a duriané, de a nagy tüskék helyett sokkal kisebb tüskés, kevésbé szúrós héja van. Termése elérheti a 90 cm-t és a 40 kg-ot is... A teszkóban kis tálcába csomagolva lehet venni a gyümölcshúst, de - mivel azt hittem, hogy durián - eddig nem vettem. Múlt héten azért biztos ami biztos alapon rákérdezetem Lulunál, s miután felvilágosított be is fektettem egy kis csomagocskára. Íze banán-ananász-mangó fura keveréke és azért ennek is van egy különleges, de elviselhető szaga. Állaga egy keményebbre főzött pudding - jobb hasonlatot nem találok. Nem volt sok a tálcán lévő gyümölcs (kb. 2 nagyobb narancs), de nem bírtam megenni egyszerre. Aztán Luluéknál a szárított változatot is megkóstoltam - ez valamivel jobban csúszott és már az ízét is felismertem. :-) Sőt, a faluban sétálva még Jákafát is láttunk, rajta az öklömnyi és a fejemnyi méretű fejlődésben lévő gyümölcsökkel.

Jackfruit a boltban, a kóstolásom másnapján - ez a kis darab 3,74kg...