5.nap
Miután minden nap sikerült későn ágyba kerülni és korán kellett kelni, ezért jól esett az utolsó napi lazaság. Szabadprogramot kaptunk, idegenvezető nélkül kellett felfedezni a várost, s délután 3-ra kellett visszamenni a hotelbe ahonnan a csoport együtt ment a reptérre. De ne siessünk ennyire előre...

A kirándulás összes hotele közül ez volt a legkorrektebben kinéző és a reggeli is biztos jó lett volna, de éppen sikerült lekésni, mert az ágy vonzása erősebb volt az elmúlt napok alatt felhalmozott fáradtságtól. Nem sokkal 9 után azért sikerült elindulni, mert nem akartam kihagyni sem a JuZiZhou-szigetet, sem a YueLu-hegyet, amit az idegenvezető ajánlott. A hoteltől pár perc séta a metró, amitől 7 megálló távolságban van a sziget, további egy megálló a hegy, a viteldíj 2 RMB (80Ft).

A szigeten a metrómegálló mellett van a szigetnéző busz (tkp. dottó) végállomása. 20 RMB a jegy, de ha kevés időd van, akkor megéri megvenni, mert innen a sziget északi vége 2, a déli vége 4 km távolságban van. A buszra 5x van lehetőséged felszállni, amiből egyet a végállomáson használsz fel. A sziget szépen parkosított, sétálni is erősen ajánlott. Időhiány miatt mi egyből a legdélebbi megállóig utaztunk, aminek közelében van egy kicsi parkocska, benne különböző autó és gép alkatrészekből készült szobrokkal. Még egy esztergapad is ki van állítva a hős élmunkás szobrával. :-)

Arra a hegyre még felmegyünk

Gép-zene

Innen még majd' 1 km a sziget legdélebbi csücske. Arrafelé vettük az irányt, igaz, engem a hely közelében lévő szobor jobban érdekelt, mint a sziget legdélebbi csücske... :-P Miért különleges ez a szobor? Mert messze kiemelkedik a tájból, nem csak felfelé, de oldalra is. Amikor először láttam róla a fotót, akkor igazán elkezdett érdekelni, hogy ki lehet ez az ember, akinek ekkora szobrot emeltek?! A szigetre lépve az útbaigazító tábláról aztán kiderült: ki más, mint a fiatal Mao... :-D A 32 m magas, 83 m hosszú és 41 m széles szobor talapzatában 2 szintes Mao emlékmúzeum kapott helyet, 2007-ben kezdték építeni, 2 év alatt készült el és 8000 db gránittömböt használtak fel hozzá... Komoly, mi?

"Megáldottam" az öreget :-D

A szobor körbefotózása után elindultunk vissza a metróállomáshoz. Persze a szigetnéző dottó ezen megállója a legzsúfoltabb, így mi is kb. 20 percet álltunk, mire feljutottunk a kb. 2 percenként érkező járatra... A szigetről a hegyre vezetett az utunk. Gondoltuk, hogy nem gyalogolunk abban a hőségben, inkább felülünk a libegőre... 50 RMB a retúrjegy egy felnőttnek - elviselhető költség. A sebessége viszont elég lassú, 25 perc alatt teszi meg az 1,3 km-t... Nem baj, legalább jó kilátás volt a városra. Az idő elrohant, a hegy tetején pedig még sokat kellett volna gyalogolni a látványosságokig, így némi nézelődés után vettünk egy tál gyümölcssalátát (görögdinnye-sárgadinnye-mangó összeállításban) és felültünk a libegőre. Így is sikerült késni egy keveset, de a repülő elérése nem volt veszélyben.

S hogy mennyire is nagy az a szobor ott a szigeten: a kép közepén az a szürkés-barnás buci a feje...

A reptéren szokás szerint egy másik légitársaság gépe állt a nekünk kiírt kapunál, ezért 10 percenként elmentem megnézni a táblát, de a többiek is tanultak a zhuhai-i esetből és ők is figyeltek, s most ők szóltak, hogy változás történt. Kedden Zhuhai-ból kb. 1 óra késéssel indultunk, most Changsha-ból már csak fél óra volt a késésünk - nekünk szerencsénk volt, de a tájékoztató tábla első fele tele volt késésről szóló értesítéssel...

A 7 milliós Changsha Hunan tartomány fővárosa, története Kr.e. 11. századig nyúlik vissza. Ezt a várost említi hometown-ként Xiaomín is, de valójában LangZhong-ban született, SiChuan tartományban. Látszik Changsha-n a fejlődés, az építkezések, de a városban sétálva/utazva mégis egy szomorú város benyomását keltette bennem: túl sok ember (köztük gyerekek is) állt az utcákon zenélve, énekelve, láthatóan némi apró reményében és egy nap alatt találkoztam annyi ténylegesen kolduló-kéregető emberrel is, mint egész Kínában az elmúlt egy évben (azt azért hozzátenném, hogy kb. 5-en voltak)... Ennek ellenére a kirándulás élményére nem nyomta rá a bélyegét, és rengeteg kellemes élménnyel telve tértem haza. :-)