A Valentin-nap Kínában is csak Valentin-nap, bár nem annyira tolakodó, mint otthon. Rengeteg ünnep jön be nyugatról, egyre többen ünneplik a Haloween-t, a Valentin-napot, a Karácsonyt, bár ez utóbbit nem vallási okokból, csupán az ajándékozás miatt. Délelőtt még úgy volt, hogy egyedül töltöm a napot, aztán kora délután Xiaomin küldött egy "HAHAHA, boldog Valentin-napot!" üzenetet, majd egy, a barátnőivel töltött ebédelős videót, amiből aztán szépen átvezettem, hogy akár mi is találkozhatnánk... Végül írta, hogy az esti óra után tervezi, hogy beül a Starbucks-ba, és akár találkozhatunk is. Az óra 19:30-kor ért véget, 20:05-re ért oda. S hogy azért ne érkezzek üres kézzel előtte még gyorsan elrohantam venni egy doboz Dove fehér csokit, mert tudom hogy szereti. Végül 1,5 órát chat-eltünk a zöldtea latte mellett - chat-eltünk, mert beszélgetni nem tudunk. Bár tegnap tovább erősödött a gyanúm, hogy trükkös a KisOkos (=XiaoMin), s azért van angol tudása, csak nem meri használni. Nem is baj, mert így legalább rá vagyok utalva, hogy használjam és ezáltal tanuljam a kínait. :-)

Már hazafelé is kegyetlen dugó volt, de amikor este mentem a plázánál a Starbucks-hoz, akkor a lakóparkunk mellett lévő kis 2 irányú 2 sávos utcácska is egy irányú lett az "én megelőzőm a tökölődőket!" c. sofőrök jóvoltából. A sor meg egy centit nem mozdult. Mint ahogy a pláza körüli kis utcákban sem... Mintha egy egybefüggő parkoló lett volna, ahol senki nem száll ki a kocsijából. :-D Nem tudom, hogy valami romantikus filmet játszottak a moziban, vagy mindenki étteremben akarta megetetni a Kedvest, de sokan ültek egyedül a kocsiban. És a plázában is alig volt ember - szóval nem értem...

Amíg mentem a kis doboz csokimmal egy páran megállítottak, hogy vegyek rózsát. Könnyű volt lerázni őket, amikor csak angolul voltam hajlandó megszólalni... :-D Azt azért sikerült megértenem, hogy 20-25 RMB (850-1050Ft) egy szál rózsa. Szóval itt is csak úgy megy, mint otthon... Aztán amíg a Starbucks tetején ültünk jött egy aranyos kis csaj kosárkával, s tökéletes kínaisággal mondta, hogy vegyek rózsát. :-P Xiaomin egyből rá is szólt, hogy nem kell, mire a csaj boci szemekkel rám nézett s angolul közölte: "De csak 10 RMB!". Az előzőekhez képest elég olcsó, de mire esélyem lett volna megindítani a kezemet a pénztárcám felé, addigra Xiaomin rendesen elhajtotta... :-D

21:00-kor közölte, hogy 21:30-kor haza megyünk. Nem lehetett nem leütni a labdát: "Hozzád haza vagy hozzám haza?" :-D Nevetett egyet majd módosított: 21:30-kor én haza megyek. :-) A nevezett időpontban el is indultunk a buszmegálló felé, de ekkor meg egy csomó srác mászkált egy rakás rózsával a kezében, hogy a lányoknak ajándékozzák. Nem tudom, ennyire nem találnak csajt, hogy így próbálnak meg kitűnni - és ezzel szürke kisegérként beleolvadni a hasonszőrű társaik hadába? Egy még Xiaomin-t is megrohamozta - persze sikertelenül. :-D A buszmegállóban a következő probléma: tömött buszok, de a fele virágcsokor. Végül a 3.-ra csak felszállt. :-)

Én meg elindultam haza. :-) Útközben egy párocska sétált előttem és minden 5 méteren megálltak egy szelfire. Aztán a csajszi észrevett... Párszor visszanézett, rám nevetett, majd ismét megálltak egy szelfire, én meg elmentem mellettük. Kb. letelt az 5 méter, amikor hallom, hogy a kiscsaj rohan:
- Csinálhatunk egy fotót?
- Persze, gyeretek!
- Nem, nem, csak én! - ezek után 2 dolog jutott eszembe: 1. A továbbiakban velem fog szelfizni 5 méterenként a csaj? :-D 2. Vajon a srác közben belevágja a kést a hátamba bosszúból? :-D
A válaszok: 1. Nem. :-((( 2. Nem. :-) Később hátra néztem: boldogan ölelték egymást egy újabb szelfi közepén. :-)

Szép dolog a boldogság, de továbbra sem értem, miért jó a Valentin-nap? Ne csak egy napon, hanem egész évben fejezd ki a szereteted...