Öregszem. Felejtek. A guilini beszámolónál elfelejtettem leírni és csak most, a képek böngészése közben jutott újra eszembe...

Első este történt, vacsora után, útban a West Street-re. Árusok mindenhol út közben, így megálltunk nézelődni, mentünk, megint nézelődés, megint menés és így tovább. Egyszer csak Tamás hangos nevetésben tört ki. Hirtelen én sem értettem és a többiek sem, hogy mi olyan vicces egy utcai árusban. Én rövidesen megértettem:

Ők még ekkor sem. A magyarázat után viszont már ők is nevettek. A hely egyébként szépség ápolási cikkeket árul, szóval van köze a nőkhöz... :-)