Muszáj nekiállni csomagolni. Egy nagy és egy kis bőrönddel jöttem, de hazafelé ez nem lesz elegendő. Részben ajándékok, részben emlékek, részben megszokott hasznos dolgok töltik ki a második nagy bőröndöt. Igen, vettem még egyet, kb. fél áron (de lehet, hogy még olcsóbban), mint amennyiért otthon lehet venni. De senki ne kérje, hogy vigyek haza neki bőröndöt, mert egyrészt nincs mibe csomagoljam :-D másrészt így is 2 nagy és 1 kicsi böröndöt, na meg a laptop táskát kell mozgatnom, amire csak 2 kezem van... :-P

Vasárnap a beharangozott tájfun miatt nem volt érdemes programot tervezni, így nekiálltam osztályozni a cuccaimat, hogy mi az ami marad a lakásban a következő lakónak, mi az ami kuka, mit kap meg Tamás és mit viszek haza. De nagyon nem volt kedvem pakolni, így csak felhalmoztam a bőröndök mellé... Maradt még egy nap szabim, így azt felhasználtam kedden és végül nekiálltam bepakolni a bőröndökbe. Külön kiraktam a hét hátralévő részére felhúzni kívánt ruhákat, félre tettem a még szükséges egyéb cuccokat, a bőröndben pedig hagytam nekik helyet. Örültem, hogy pont befér minden. :-) Aztán elmentem a cipős szekrény előtt... :-P Tamás már korábban felajánlotta, hogy némi cuccot ő is el tud vinni nekem a szeptember végi haza látogatásakor, így egy hátizsákot megtöltöttem neki a "ráérős" dolgokból... :-) Most már tényleg csak a napi élethez legszükségesebb dolgok vannak becsomagolatlanul. Fura nézni a bőröndöket és arra gondolni, hogy egy év már elment. Fura végignézni az üres lakáson, mert ez volt az otthonom egy évig...

A vasárnapi tájfun bár nagyjából az előzőnek az útvonalán haladt, de erejében bőven elmaradt attól (éppen csak megkapta pár órára a tájfun minősítést). Viszont rengeteg esőt hozott, amiből bőven jutott hétfőre is. Len megkérdezte, hogy mikor van szabadidőm? Mondtam neki, hogy hétfőn munka után, végszükségben kedden este. A hétfőt ugrotta az eső miatt, a keddre meg feltételes jelzőt használt. Én napközben vártam a jelentkezését, de semmi. Aztán 17:40-kor írt, hogy merre vagyok? A válaszom egyszerű volt: Zhuhai-ban a lakásban... :-D Ő meg értetlenkedett, hogy megbeszéltük a vacsorát, stb. Végül elfogadta az érvelésem, hogy hétfőn még feltételes volt a sztori és nem ártott volna fixálni a részleteket kedden... Mindegy, időm volt, éhes is voltam, így buszra ültem. :-)

Most szerda van. Este lesz az utolsó jógám (igaz, Xiaomin megígértette velem, hogy majd meglátogatom a saját jóga stúdiójában Changsha-ban, ha visszaköltözik :-D ), de előtte pár dolgot még el kell intéznem. Nagyon gáz, hogy szinte mindenhez kell egy kolléga vagy egy barát tolmácsolni. :-/ De vicces, mert amit ők 6 mondatban megtárgyalnak, az hozzám már csak 1 mondatban jut el. :-D