Sejthetitek mi következik... :-D A céges szülinapi posztnál már írtam, hogy egyes helyi kormányzati illetékeseknek megtesztett a produkciónk, így számíthatunk további meghívásokra is. Nos, múlt pénteken az ígéret valósággá vált és a tánc produkciónkkal vendégszerepeltünk Pingsha városában. Amikor az infót megkaptuk, hogy van ez a lehetőség, akkor páran a közelgő kosárlabda házi bajnokságra hivatkozva jelezték, hogy esetleg nem lesz lehetőségünk menni. Sőt, valaki még a cégvezetőket is megemlítették, mint akadályt, mert azért mégis csak kell próbálni és nem biztos, hogy munkaidőn kívül mindenki ráér. Erre jött 5 percen belül a válasz, hogy a cégvezetés maximálisan támogatja annak minden járulékával. Ebben a közlésben azért benne volt, hogy innentől kezdve ez nem lehetőség, hanem parancs. :-D Meg is értem, hisz jó reklám a cégnek és vonzerő a munkásoknak, hogy ilyen dolgokban is részt lehet venni a cég támogatásával.
A legvidámabb barakk a buszon :-)
Egy 2 és egy 1,5 órás próba volt tervben, egy a megelőző napon, egy pedig egy héttel korábban. 1 hónap kimaradt, így kellett pár perc, mire összekotortuk a gondolatokat, hogy miként is volt és látszott a bizonytalanság is, de amikor megszólalt a zene és belekezdtünk, akkor szinte hiba nélkül végigcsináltuk. Az egyik leányzó kiesett a csapatból, így Lulu a "gyalogosoktól" átkerült a "futókhoz", ami kisebb zavart okozott az erőben, de rövidesen sikerült helyre tenni a dolgokat. Így az első 2 órás próba alig 1,5 órásra rövidült. A második próbán már csak 3x gyakoroltuk el a produkciót (köztük némi tanácskozással), mert a végső próba előtt leszakadt az eső - a 1,5 óra nem lett kihasználva. :-)
Pénteken aztán 3-tól 5-ig sminkeléssel telt az idő (én kihúztam magam az "allergiás vagyok rá" kifogással), majd teljes menetfelszerelésben felültünk a céges buszra, amivel elvittek minket a kb. 15 km-re lévő városba. Igen, teljes díszben, mivel a helyszínen nem volt lehetőség átöltözésre - egyébként meg lehetett volna oldani, csak akarat kérdése lett volna. :-D
"50m után érkezés a célhoz"
"Tényleg itt?"
A színpad járólappal - jobban szólt, mint a születésnapon a műanyaggal burkolt színapd
Az aréna. Igen, igen, a kék stokedli és hátul a zöld és sárga járólapos placc a nézőtér :-D
Próba után fotózás, előttünk az utódunk :-P
Vacsi a nézőtéren :-P
A helyszínen vált csak világossá számomra, hogy tulajdonképpen egy munkavédelmi programsorozat zárórendezvényén vagyunk. Rajtunk kívül még különböző korosztályok táncos produkciói, egy kisiskolás csoport "védjük a fákat" színműve, egy eljátszott munkavédelmi ellenőrzés és énekes előadások is színpadra kerültek. Utolsó előttiként mutattuk be a "tudásunkat", majd az est fénypontja következett 20 emberszabású, 50 cm magas robot táncos produkciójaként. A próbán láttam őket, majd utána meg is rohamoztam őket tanulmányozás céljából. :-) A "gazdájuk" is megjelent és igyekezett a legjobb angol tudásával információt adni. 2000 RMB, átszámítva kb. 80 eFt egy ilyen jószág, a telefonra letölthető applikációval max. 6 robot irányítható, de a számítógépes szoftverrel ez a szám 100-ig is feltornázható. Gondoltam, hogy veszek egyet, de csak táncolni és jógázni tud, a sör megbontásához még nem ért (szóval még nem tökéletes klón), így egyelőre letettem a vásárlásról. :-D
Dobi robot
A "gyerekünk" :-D
Az előadásunk egyébként tetszett a közönségnek és az egész nap lógó eső is megvárta, míg a műsorok lemennek és csak utána kezdett szakadni. De akkor izomból. :-D A fellépéssel némi pénzegységhez is jutottunk, kerek 1000 RMB-hez, amit úgy osztottak le a kollégák, hogy a szellemiek (= 8 órát dolgozók) 25 RMB-t, a fizikaiak (= 11 órát dolgozók) 50 RMB-t kaptak. Szerintem teljesen igazságosan. :-)