avagy a magyar nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Kína

Mr Attila menni China

Mr Attila menni China

Az élet sója

2016. szeptember 20. - mrattilamennichina

Eddig csak a munkáról, a lakásról, a kirándulásokról és az ételekről írtam. Most egy kicsit jöjjön az egészség is.

3 hete vagyok itt, a hányás-hasmenés eddig elkerült. Igaz nem eszek mindenféle helyen és ha olyan az étel és van rá lehetőség, akkor egy kis töményet utána küldök fertőtlenítés címén. Igaz, múlt héten egyik nap és tegnap is valahogy nem volt az igazi a gyomrom, de azt a kantinos ebédnek tudom be. Az egyik kinti életet megtapasztalt kollégám mondta, hogy ebéd után vegyek egy kólát, hogy a benne lévő savak segítsenek az ebédre kapott sok zöldség lebontásában. Közben-közben vettem is némi szénsavasat, de tegnap csak este mentem el a boltba érte, utána jobb lett.

Az idő elég jó, nappal 30, éjszaka 27 fok körüli hőmérséklet van, mindig mindenhol megy a légkondi, ráadásul elég durva alacsony hőfokra állítva, de eddig megfázás tüneteit sem produkáltam. Csak a nyakam vagy a vállam fáj picit néha a légkondi miatt, de némi mozgatással orvosolható a probléma. A környéket járva eddig csak láb masszázst találtam, de abból több is van egy kupacon a bevásárló- és szépészeti környékeken. Azt nem próbáltam még, de egy jó hát-váll-nyak masszázs azért jól esne.

Múlt hét közepén azt vettem észre, hogy ha valamit kicsit erősebben kell fogni, akkor a kezem picit remeg. Gondoltam éhség, fáradtság, időjárás vagy valami ilyen oka van. Aztán szombaton hol az egyik, hol a másik bicepszem, tricepszem elkezdte az izomrángást. Na, mondom, akkor megvan a remegés oka is: magnézium és kálcium hiány. Hoztam magammal durva dózisú multivitamin-multimineral tablettát, be is vettem belőle pár óra alatt kettőt. Az izomrángás már az első tabletta után abbamaradt. Aztán tegnap a kantinban rizsevés közben rájöttem, hogy nekem a só (is) hiányzik. Nem sóztam túl az ételt otthon sem, de itt annyit izzad az ember fia, hogy tuti leürültek a készleteim... Az esti bevásárláskor meg is kerestem a sót a boltban. Még választhattam is: veszek vagy nem veszek. :-) Csak ausztrál tengeri só volt, fél kiló 5 RMB-ért (225 Ft). (Igazság szerint nem is tengeri, mert az ausztrál sós tavakból nyerik, de a magyarban nincs tavi só szóösszetétel.) És választottam - egy zacskót a polcról. Annyira megörültem neki, hogy még az édes sziruppal leöntött piskótát is megsóztam (fújj!). Viszont óvatosan kell bánni vele, mert méreg erős. Vagy csak én szoktam el tőle 3 hét alatt...
Hoztam magammal egy kis üvegben ebből a méreg erős sóból és délben a rizs már egy kicsit élettel telibb lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://mr-attila-menni-china.blog.hu/api/trackback/id/tr4611729827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása